Kroki, a kis krokodil fogat mos
Kroki, a kis krokodilnak rengeteg foga van – és egyiket sem akarja megmosni. Amíg a folyóparti barátai ki nem találnak valamit.
A nagy, lassú folyó partján, a nádas szélén élt Kroki, a kis krokodil. Zöld volt, hosszú farka volt, és amikor nevetett, kivillant a szájából egy csomó apró, fehér fog.
Kroki nagyon büszke volt a fogaira. Csak egyet nem szeretett: a fogmosást.
– Minek mossam meg? – mondta minden este. – Olyan sok fogam van! Mire mindet megmosom, reggel lesz!
Egy este az anyukája hiába hívta. Kroki bebújt a nád közé, és szorosan becsukta a száját.
Ekkor egy fürge, kék jégmadár repült arra. Leszállt egy nádszálra Kroki mellett. – Mit csinálsz itt, Kroki?
– Bujkálok – dörmögte Kroki összeszorított szájjal. – Fogat kéne mosnom, de az unalmas, és túl sok fogam van.
A jégmadár elgondolkodott. – Tudod, mit? Számoljuk meg együtt! Te mosod, én számolom. Ha mindegyiket megmostad, kapsz egy dalt.
Kroki hunyorgott. Egy dal? Az nem hangzott rosszul. Előjött a nád közül, és elővette a kis fogkeféjét.
– Kezdjük fent, balra! – csiripelte a jégmadár. Kroki sikálni kezdett: fent, balra, kicsi körökben. – Egy, kettő, három, négy… – számolt a madár.
Közben odaúszott egy béka is. – Mit csináltok? – Fogat mosunk! – mondta a jégmadár. – Segíts számolni! – Öt, hat, hét, nyolc… – brekegte a béka.
Aztán jött egy teknős, aztán egy vidra, aztán két halacska is kidugta a fejét a vízből. Mindenki számolt, és Kroki egyre vidámabban sikált. Fent, jobbra! Lent, balra! Lent, jobbra! És elöl is!
Mire az utolsó foghoz értek, a folyóparton már egy egész kórus számolt. – Kész! – kiáltotta Kroki, és kiöblítette a száját. Elvigyorodott: a fogai úgy csillogtak, mint a csillagok a vízen.
– És most jön a dal! – mondta a jégmadár. És mind együtt elénekelték: Sikálj, sikálj, kis kefe, fel és le, és körbe-körbe! Tiszta fog, ragyogó, csillagfényben csillogó!
Kroki nevetett. – Holnap is mossunk együtt? – Holnap is – mondták a barátai. – Minden este.
Aztán Kroki bemászott a meleg iszapba az anyukája mellé, és elégedetten becsukta a száját a tiszta fogaival. A folyó halkan csobogott, a csillagok tükröződtek a vízen, és Kroki elaludt.
Jó éjszakát, Kroki. Jó éjszakát, folyópart. És jó éjszakát neked is, kicsikém.
Mese után
Az esti fogmosás is lehet játék: ha együtt csináljuk, számolunk és énekelünk, az unalmas dologból is vidám szokás lesz.
Kérdezd meg tőle
- Miért nem akart Kroki fogat mosni?
- Kik segítettek neki számolni?
- Elénekeljük Kroki dalát, amíg te is fogat mosol?